Fenyeget az iráni külügyminiszter: „Válaszolni fogunk Izrael bűncselekményeire”
Hoszein Amirabdollahián is közel-keleti látogatásba kezdett.
Bár Irán tagadja, hogy részt vett volna az Izrael elleni támadás szervezésében, a szakértők aggódnak. Ráadásul az iráni vezetés ünnepli az izraeli civilek lemészárlását.
Az egy héttel ezelőtti támadást követően izraeli elemzők Iránt nevezték meg a támadás egyik felelőseként, mivel az elmúlt években Irán kiépített egy Izrael-ellenes szövetséget, amelynek tagjai minden irányból fenyegetik a zsidó államot.
A Wall Street Journal október 9-én hétfőn közölte: információik vannak arról, hogy iráni biztonsági tisztviselők segítettek megtervezni a Hamász Izrael elleni meglepetésszerű támadását, és zöld utat adtak az akciónak egy bejrúti találkozón. Ezt a Hamász és a Hezbollah, valamint egy másik Irán által támogatott militáns csoport vezető tagjai közölték az amerikai lappal.
A források állítása szerint:
az iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei augusztus óta dolgoztak együtt a Hamásszal a légi, szárazföldi és tengeri behatolás megtervezésén.
A beszámolók szerint a művelet részleteit Bejrútban több találkozón finomították, amelyeken az Iráni Forradalmi Gárda tisztjei és négy Irán által támogatott militáns csoport képviselői vettek részt, köztük a Hamász és a Hezbollah.
A WSJ hozzátette: az információkat sem az amerikai, sem az izraeli vezetés nem tudta megerősíteni.
Az amerikai tisztviselők azt nyilatkozták, hogy nem tudnak Irán közvetlen részvételéről. „Irán már régóta támogatja a Hamászt és más terrorista hálózatokat a régióban erőforrásokkal és kiképzésekkel” – mondta John Kirby a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kedden. „Ebben a tekintetben tehát Irán egyértelműen bűnrészes” – tette hozzá Kirby.
Az iráni rezsim is tagadta, hogy részt vettek volna a tervezéseben. Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője azt állította, hogy csak a „cionista rezsim szövetségesei” terjesztenek ilyet.
Bár Irán tagadta a tervezést, azt nem rejtette véka alá, hogy teljes mértékben helyesli a barbár támadást.
Hámenei ajatollah azt nyilatkozta: megcsókolja azoknak a kezét, akik megtervezték az akciót.
A iszlám köztársaság az 1979-es forradalom óta külpolitikájának egyik fő alappillérévé tette az Izrael-ellenességet. Az iráni iszlamista vezetésnek nem titkolt célja a zsidó állam elpusztítása. Iránban minden évben, a ramadán utolsó péntekén, tízezrek vonulnak fel az úgynevezett al-Qudsz (Jeruzsálem) napon.
Ilyenkor tömegével égetik el az izraeli zászlókat, felakasztják az izraeli és amerikai politikusok bábuit, és meghirdetik Izrael közeli pusztulását.
Ezzel a nappal jelzik a palesztin ügy iránti elkötelezettségüket. A forradalom előtt Irán jó kapcsolatot ápolt Izraellel, és még a modern zsidó állam megalakulása után is jelentős zsidó közösség élt az országban. (Érdekesség, hogy a mai napig 8500 vallásos zsidó él Iránban.)
A síita vezetésű Irán vallásilag kisebbségben van a Közel-Keleten, azonban az elmúlt évtizedek amerikai háborúi kedveztek neki a regionális hatalomért folytatott harcban. Miután 10 éven át háborúzott Irakkal, az Egyesült Államok iraki bevonulása kiiktatta legnagyobb riválisát. Szíriában is nőtt a befolyása, miután a polgárháborúban gyakorlatilag megmentette az Aszad rezsimet az összeomlástól, milíciákkal segítve a kormányerőket.
Irán soha nem vállalta a nyílt konfliktust Izraellel, de az elmúlt években a két ország között kibertérben és proxikon keresztül dúltak a harcok. Egyrészt Izrael mindent megtett, hogy megakadályozza az iráni atomprogramot, mivel a zsidó állam egzisztenciális fenyegetésnek tartja az esetleges iráni atombombát. Az évek során több akciót hajtott végre a Moszad iráni atomerőművek ellen, és ha váratlanul felrobbant egy iráni atomtudós, mindenki sejtette ki áll a likvidálás mögött.
Másrészt Irán az elmúlt években szép lassan körülvette Izraelt proxi militáns csoportokkal. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint:
Irán éves szinten 100 millió dollárt juttat a Hamásznak és a palesztin Iszlám Dzsihádnak.
Izrael az elmúlt években rendszeresen bombázott iraki és szíriai célpontokat, bár hivatalosan nem ismerte el ezeket a támadásokat, minden egyes alkalommal kiderült, hogy iráni célpontot ért találat. A héten csütörtökön is izraeli légitámadás érte Damaszkusz és Aleppó reptereit, amelyek a megszokottnál nagyobb pusztítást végeztek.
Danny Citriowicz a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézet kutatója a Deutsche Welle adásában azt nyilatkozta: a Hamász valószínűleg függetlenül cselekedett Irántól, de hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy Irán nem fog a jövőben aktívabb szerepet vállalni a háborúban. Erre utalt Joe Biden is, aki figyelmeztette Iránt, hogy ne lépjen be a konfliktusba. Sok szakértő aggódik, hogy Iránnak hatalmában áll eszkalálni a háborút.
A támadás más szempontból is jól jött a teheráni rezsim számára, hiszen az elmúlt hónapokban úgy tűnt egyre közelebb van Izrael ahhoz, hogy normalizálja a kapcsolatait Szaúd-Arábiával. Egy potenciális háború, és egy kemény Gáza elleni szárazföldi hadművelet megnehezítheti a szunnita országok számára, hogy békét kössenek Izraellel. Ha a Hezbollah megtámadja Izraelt, azt minden bizonnyal iráni belegyezéssel fogja tenni. Pénteken
az iráni külügyminiszter nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy Irán beavatkozhat a harcokba.
„Ha a cionista rezsim rendszerszintű háborús bűntettei nem szűnnek meg azonnal, minden lehetőség elképzelhető” – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián.
Ezt is ajánljuk a témában
Hoszein Amirabdollahián is közel-keleti látogatásba kezdett.
Az Izrael elleni támadás kapcsán sok amerikai elemző kijelentette: a demokrata adminisztráció Irán-politikája véglegesen megbukott. A Barack Obama kormányzat azt hitte, ha gazdaságilag integrálják az olajban gazdag országot, akkor majd lemond Izrael elpusztításáról. Az atomalku, amely elhalasztotta de nem akadályozta meg az iráni atombombát, a szankciók feloldása és a nyugati cégek lelkes együttműködése az iráni rezsimmel mind megerősítették a teheráni rezsimet.
Bár Donald Trump egy időre felfüggesztette ezt a politikát és szankciókat vetett ki, Joe Biden újra visszatért Obama politikájához. „Az elképzelés az volt, hogy az Iránnal szembeni szankciók enyhítése, a zárolt vagyonok visszaadása, az olaj eladásának engedélyezése, hogy gazdagodhassanak és feltölthessék külföldi tartalékaikat, arra ösztönözné a teheráni rezsimet, hogy belássa a térségen belüli és az Egyesült Államokkal való együttműködés előnyeit.
A Biden-kormányzat ezt «integrált Közel-Keletnek» nevezte, ami egy olyan Iránt jelentett, amely együttműködik a szaúdiakkal, és kerüli a közvetlen konfrontációt Izraellel”
– írta Charles Lipson amerikai újságíró a Spectator oldalán. Mint Lipson megjegyezte: enyhén szólva nem ez történt. Kérdés, hogy a Biden-adminisztráció, amely bűnrészesnek titulálta Iránt kész-e arra, hogy teljesen megváltoztassa a politikáját.
Az iráni vezetés ünnepli az izraeli civilek lemészárlását. Izrael elpusztítása a rezsim számára nem pusztán egy szlogen, hanem nyílt külpolitikai cél. A zsidó állam korábban már kifejezte: ha úgy alakul készek szembeszállni Iránnal és megvédeni magukat. Korábban az elemzők ragaszkodtak hozzá: egyik fél sem akar nyílt konfrontációt. Azonban az elmúlt két év eseményei figyelmeztetésként szolgálnak mindenki számára: bármi megtörténhet.
Nyitókép: Iranian Supreme Leader Press Office/Anadolu via Getty Images
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Irán megduplázta hadgyakorlatait, hogy erőt demonstráljon a növekvő nemzetközi nyomással és regionális fenyegetésekkel szemben.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját.
Az izraeli Moszad egyik legösszetettebb titkos művelete, amelyet több mint tíz éven át terveztek, 2024 szeptemberében lépett működésbe.